Iparművész? Designer? Grafikus?

Szerző:
Pataki-Gilányi Nóra

A diplomámban ez áll: formatervező művész. Sokat elmélkedtünk az egyetemi évek alatt, hogy vajon van-e, és ha igen, hol húzódik a határ a képzőművészek, iparművészek vagy mérnökök között.

 

A valós életben. Akkor, amikor elvállalsz egy munkát, és a vevő mindennel téged szeretne megbízni: a név kitalálásával, a logó megtervezésével, és még a reklámajándék legyártásával is.

 

Egymás között – és akkor is, ha valamilyen a szakmában kevésbé jártas ismerős érdeklődött – úgy fogalmaztuk ezt meg, hogy tulajdonképpen mindannyian ugyanazt csináljuk, csak mi (iparművészek és a képzőművészek is) tudunk rajzolni, de számolni nem, a mérnökök tudnak számolni, de rajzolni nem.  A rajzolás számomra olyan természetes, mint a levegővétel. De ez nem elég. Hiszem, hogy az igazán profi szakemberek a design területén a rajztudás mellett! a létező legkreatívabb emberek is. Lehetsz te akármilyen kreatív elme, ha nem tudsz rajzolni, nem leszel profi. Ennek a kettőnek együtt kell járnia, nincs mese. Egészen egyszerűen nem leszel hiteles: ha éppen beszélgettek, ötleteltek, bevillan valami, és te nem tudod átadni neki egy szalvétára rajzolva egy kávézóban azt, amit már közösen elképzeltetek, veszett fejsze nyele. A "nem tudok rajzolni" mondat az ügyfél szájából hangozhat el csak, és kizárólag. Az ügyfelek nem kreatívak, és nem is ez a dolguk. Ez a te dolgod: ő bízik a te szaktudásodban, neked pedig a lehető legjobbat kell nyújtanod. Te megbíznál egy olyan orvosban, aki úgy állítja fel a diagnózist, hogy meg sem vizsgál? Egy profi hozzáadja a profizmusát a munkájához, és nem készít el ész nélkül minden változtatást egy logón, amit az ügyfél kér. Vagyis de: elkészíti, hogy megmutassa, úgy nem lesz jó, nem fog működni.

 

Én gyakran rajzolok a levegőbe, otthon a térkőre a gyerekek krétáival, vagy a közmű számlákra szemceruzával – ha éppen az van kéznél. Mert az agyam nem tud leállni: az ügyfél, mielőtt kimondaná mit szeretne, már látom. Fejben már rajzolom a logóját, elképzeltem a tapétát a hotel falán, amit a logó emblémájából tervezek, érzem a névjegykártyája tapintását. Designer vagyok, kreatív alkotó. Vagyis iparművész ÉS kreatív ÉS designer. Kitalálom az ügyfél gondolatát azelőtt, mielőtt ő gondolna rá.

 

Nem én fogalmaztam meg azt az utolsó sort. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy ha tudni szeretnéd, miben vagy te másabb/jobb mint a versenytársaid: csak kérdezd meg az ügyfeleidet. Mi megtettük, és ők ezt mondták rólunk.